Nyolcadik fejezet ~ +18

Felöltöztem Harry pólójába és felvettem egy franciabugyit, felhúztam a redőnyöket és leültünk az ágyra.
- Mutatok neked pár kis kori videót. - vette elő az egyik szekrényből a kazettákat.
Leguggolt a lejátszó elé és beletette a kis CD-t, perceken belül egy kis világos barna fiú mosolygott a kamerába, aki a homokozóba csücsült a fején egy piros kendővel.
Megmosolyogtam Harold-ot. Nagyon aranyos volt, ahogy végig mosolygott a kamerát tartó valakire. Aztán megjelent egy idősebb lány, aki Gemma volt. Felismertem a kissé vöröses-barnás hajáról. Harry hanyatt feküdt a homokba és angyalt csinált. Felkuncogtam.
- Nagyon aranyos kis fiú voltál! - mondtam halkan, miközben rá néztem a mellettem ülő, már cseppet sem kis fiúra.
- Most már nem is vagyok aranyos? - mosolygott rám.
- De csak már nem vagy kisfiú. - magyaráztam ki magamat.
- Szóval aranyos vagyok:? - húzta fel a szemöldökét egy fél oldalas vigyor kíséretében.
- Az vagy. De inkább nézzük tovább. - fordultam vissza a tv felé.

A következő pillanatban Harry, Anne-el van egy csodálatos parkban, ahol mindenhol dús, zöld a fű és a rózsaszín, lila virágok borítanak mindent. A nap is ragyogóan süt, ami nem éppen vall a londoni időjárásra.
- Ez hol van? - kérdezősködtem és felhúztam a térdemet, hogy megpihentessem rajta a fejemet.
Hazza megállította a felvételt.
- Nos. Míg éjszaka az égen vagyunk csillagokként és figyeljük, akiket figyelnünk kell, addig nappal egy varázslatos helyen vagyunk, ami igazából nem a menny mert ez badarság és hülyeség, hanem csak egy kitalált helyen, ami itt van a Földön csak míg ti egy egyszerű parknak látjátok addig mi nálunk az kész luxus és ráadásul nem láttok bennünket, pedig gyakran ott voltam ám körülötted, csak éppen sosem láthattál.
- Ott voltál velem?
- Igen. Például, amikor randid volt Zaynnel és kiszöktetek sétálni egyet. - kivételesen nem volt feszült, hanem lazán kezelte a helyzetet.
- Oh.
Nem tudtam mit mondani. Szóval lehet többször is ott volt a közelemben én pedig még csak nem is láttam?


A videók végére teljesen elgémberedtem. Felkeltem az ágyról és megnyújtózkodtam. A fájó izmaim húzódtak, de kivételesen jól esett. Elindultam a szoba ajtóhoz.
- Hova mész? - szólalt meg a rekedtes hang mögöttem.
- A konyhába.
- Éhes vagy?
- Igen. Nagyon. - fogtam meg a hasamat. - Szóval ha abbahagyod a kérdezősködést, akkor lemegyek és csinálok pár szendvicset.
Hangosan kinevetett makacsságomon.
- Elviszlek vacsorázni. - kelt fel és kissé hezitálva de derekamra tette a kezeit.
- Engem?
Nem baszd meg a jó istent....
- Nem Loretta a szoba növényemmel beszélgetek. - röhögött ki jó hangosan. Kissé elpirultam, hogy elfelejtettem normálisan és ép ésszel gondolkozni a göndörke jelenlétében. - És most nem a kis kávézóba megyünk, hanem rendes étterembe viszlek.
- Komolyan? - örültem meg.
- Igen. Tényleg. Szóval öltözz ki kapsz egy másfél órát, addig én elmegyek az öltönyömért. - nyomott puszit a homlokomra, majd már el is tűnt.
Az ablakból figyeltem, ahogy eltűnik a Range Roverrel a naplementében.


- Fogalmam sincsen mit vegyek fel. Hiszen egy normális göncöm sincsen, amit luxus éttermekbe felvehetnék. Hülye vagy. Miért nem mondtad, hogy megfelel a kis kávézó is... - magamban beszélgettem. Nem vagyok éppen normális, de legalább nem volt túl nagy csend a nagy lakásban.
A szekrény mélyén megtaláltam a bőröndömet, amit felnyitottam és szerencsére megtaláltam benne egy csinosabb darabot, amit valami oknál fogva nem akasztottam ki a szekrénybe...és már meg is van az ok, amiért inkább hagytam a bőröndben. Ezt a ruhát Zayntől kaptam még pár évvel ezelőtt és azóta egyszer sem vettem fel, még a címke is rajta lóg. Még szép, hogy nem vettem fel, hisz nem jártunk olyan helyre, ahol elegáns holmit vehetek fel.

Ledobtam magamról a ruhát és bebújtam a zuhanykabinba. Fürdés közben észrevettem a tükörben a nyakamon lévő kisebb harapás foltokat. Nagyon élveztem, amit Harry csinált velem és még vagy ezerszer át szeretném vele élni.
A fürdés és hajszárítás után kisminkeltem magamat. Kissé göndör hajamat hagytam, hogy a vállamra omoljon így elfedve a pirosas nyomokat, amelyeket Harold hagyott maga után. Szememet egy kicsit kihúztam és szempillaspirállal segítettem a szempilláim hosszán is. A törölközőt magam köré tekerve hagytam el a fürdőszobát. Halkan dúdoltam egy dalt, bár fogalmam sem volt melyik dal ez.
Felvettem a rám simuló fekete csipkés ruhát. A hossza a térdem felé ért. Lábamra egy fekete magassarkút vettem. Nyakamba pedig felakasztottam az egyetlen nyakláncomat, amit még anyámtól vettem el mielőtt árvaházba rakott volna. Egy csodálatos piros kő van benne, ami csillog. Nagyon tetszett és ez az egyetlen dolog, ami maradt nekem a "családomból".
Végig néztem magamon a tükörben. Sokkal jobban tetszett ez a szolidabb kinézet, mint amikor csak fehérneműben vonaglottam végig egy utcán. UNDORÍTÓ! Még mielőtt arcon köptem volna magamat gyorsan elfordultam a tükörtől. Letipegtem a lépcsőn és míg nem érkezett meg Harry készítettem magamnak egy bögre kávét. Kortyolgatás közben felfigyeltem a fényszórókra, aminek a fénye bevilágított egy kicsit a nappaliba. Izgalom fogott el. Biztos jó ez ruha? Mi van ha neki nem tetszik?
A bejárati ajtó lassan nyílt ki.
- Mehetünk hercegnőm? - jelent meg a fürtös a nappaliba, ahonnan még nem látta mi is van rajtam, hiszen a konyha pult mögött álltam.
- Igen. - hatalmasat nyeltem, majd leraktam a bögrét a pultra és kisétáltam egyenesen Harry elé.
Megfogta a bal kezemet és mint amikor táncolnak ez emberek a kis kapu alatt átforgatott, majd mikor újra vele szemben álltam rám mosolygott.
- Gyönyörű vagy! - suttogta és a háta mögött pihenő karját elém tartotta. - Ezt neked hoztam! - mutatott rá egy csokor fehér rózsára.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá és arcomat még a rák is megirigyelte volna.
Miután a növényt vázába tettük elindultunk. Harold kinyitotta előttem a Range Rover ajtaját.
Sosem voltam még olyan igazi, romantikus randin. Remélem semmi nem rontok el...

- Megérkeztünk! - állt le a motor egy szépen kivilágított puccos étteremnél.
- Mi oda komolyan bemegyünk? - kérdeztem meg remegő hangon.
- Igen. Ez nem csak egy egyszerű randi, ugyanis itt éppen egy céges buli van, mégpedig az én cégemnél, amiről már meséltem neked. Tudtam, hogyha megkérlek rá, hogy te legyél a párom ma éjjel visszautasítasz szóval...- lehajtotta a fejét.
Mesterien csinálta, hogy megsajnáljam de egyben haragudjak is rá.
- Harold Edward Styles szerinted mégis mit fognak szólni ahhoz, hogy a főnöküknek a nem is tudják kije egy luxus kurva?
Nem őt hibáztattam, hanem magamat. Ki akarná, hogy egy kurvával üljön le vacsorázni.
- Hé! - fogta meg a kezemet, ami eddig az ölemben pihent. - Egyáltalán nem vagy luxus kurva kezdjük itt, a másik pedig az, hogy gyönyörű vagy ma is és mindig. Nem is fog eszükbe jutni, hogy az utcán álltál eddig, jóval inkább arra fognak gondolni, hogy melyik cégnél lehetsz valami hatalmas ügyvezető és éppen ezért elintéztem neked, hogy mától a te neved alatt van a kis kávézó amiben megismerkedtünk. - mosolygott rám aranyosan. Megnyugtatott egy kicsit, hogy talán tényleg nem leszek ribancnak titulálva.
- Mit csináltál Harry? - kérdeztem vissza.
- Mától a kollégám vagy! Jobbat érdemelsz holmi pincérkedésnél! - szorongatta meg még jobban a kezemet. - Szóval üdvözöllek a Marketing Styles cégnél.- forgatta meg a szemeit én pedig kinevettem.
- Ennél jobb név nem jutott eszedbe mikor elnevezted a cégedet?
- Kérlek szépen ezt sem én találtam ki, hanem a drága nővérem. De most eljött az idő, hogy bemenjünk oda és mindenkinek megmutassam milyen csodálatos és okos barátnőm van, szóval próbálj meg nem sok hülyeséget beszélni. Vagy tudod, mit? Leszarom, hogy mennyi szarságot fogsz összevissza hordani, akkor is az enyém vagy!! - hajolt hozzám irtó közel, majd ajkát az enyémre nyomta és lassan megcsókolt. Kezét megpihentette a combomon én pedig ujjaimat a hajába fűztem. Imádtam a puha fürtöket. - Be kéne mennünk még mielőtt az egész éjszakát az autóban töltjük! - mormogott bele számba, majd egy mosollyal nyugtáztam, hogy igaza van. Harold kiszállt az autóból, majd az én felemre sétált és kitárta nekem az ajtót. Kezét felém nyújtotta ujjait pedig az enyémek közé fűzte.
Az étterem kapujában még megtorpant egy kicsit.
- Hogy nézek ki? - kérdezte meg nevetve.
Kicsit húztam még a nyakkendőjén és az általam széttúrt haját is megigazítottam.
- Tökéletesen! - mosolyogtam rá, majd beléptünk a zsúfolt terembe. Mindenütt beszélgető emberek, akik minket bámultak. Vagyis sokkal inkább Harry-t,, hiszen ő a főnökük.
- Azt elfelejtettem mondani, hogy még sosem láttak nővel! - súgta oda nekem.
Meglepődtem. Ezek szerint, akkor én vagyok az első akit a kollégák ismerni fognak úgy, mint Harry Edward Styles barátnője.

Egy frakkos férfi sétált tálcával a kezében, amiről Hazza leemelt két pezsgős poharat. Az egyiket mosolyogva a kezembe adta.
- Jó napot Mr. Styles! - állt meg előttünk egy dagadt, öltönyös, zsémbes fickó.
- Önnek is Mr. Weiber. - kezet ráztak, majd Harry rám nézett.
- Ki a kis hölgy?
- Ő itt Loretta Hells a barátnőm és az új kolléganője. - mutatott be. Kinyújtottam a kezemet és magabiztonságot színlelve megráztam az úr kezét.
- A nevem Mr. Weiber. - vigyorgott rám, bár inkább tűnt vicsornak. - Melyik cég az öné Miss Hells? - kortyolt bele a borába.
- Az enyém a Coffe&Fun. - bólogattam, miközben rápillantottam a mellettem álló göndörkére.
- Azzal aztán sok dolga lesz. Nehéz megy a szekere a kávéháznak. - mormogta a dagadt Weiber.
- Nem lesz egyszerű, de kell egy kis kihívás és szerintem egy fantasztikus főnökkel és egy jó ügyintézővel semmi sem lehetetlen. - magyaráztam. Harry álla körülbelül a földet súrolta.
- Ön nagyon okos és gyönyörű Miss Hells. Sok szerencsét. - rázott velem újra kezet, majd távozott.
- Te lenyeltél egy marketing szótárat drága? - nézett rám kerek szemekkel Harold.
- Nem. Csak szimplán sokat tudok erről a szakmáról. - rántottam meg a vállamat.
- Túl sokat. - nevetett fel. - Még a végén lelöksz a trónomról.
- Attól nem kell félned, megtarthatod a Marketing Styles céget. - emeltem ki erőteljesen a béna nevet.
- Nagyon vicces vagy. - bökte meg az orromat.
- Te meg hihetetlenül jól nézel ki öltönyben. - mértem végig rajta.
- Mintha eddig nem láttál volna ilyesmiben. - nevetett hangosan. Bár a lágy zene mellett és a sok beszélő ember mellett alig lehetett hallani. - Nekem most el kell mennem tárgyalok egy kicsit Mr. Bupert-tel. - nyomott puszit ajkamra majd eltűnt a tömegben.

Megfordultam, hogy felmérjem egy kicsit a terepet és megnézzem a festményeket a falon.
- Szépek nem? - állt meg mellettem egy szőke, hosszú hajú nálam olyan 4 évvel idősebb nő.
- De. Az összes az! - átslisszoltam a következő képhez, amin rózsaszínes virágok voltam belefestve egy fehér tálba. Az egyszerűsége tette fantasztikussá.
- A nevem Lauren Polis. - vigyorgott rám. Rózsaszín ajkai tökéletesen kiemelték a kék szemeit és a fehér bőrét.
- Loretta Hells. - válaszoltam vissza.
- Te vagy Mr. Styles nője? - vetette oda nekem félvállról.
- Igen. Én lennék.
- Akkor mégsem meleg. - nevetett fel hangosan. - Ne haragudj! Csak tudod innen nagyon sokan beakartunk neki vágódni, hiszen te aztán nagyon jól tudod, hogy mennyire csodálatos ember, de neki senki nem kellett. Soha. Egy nő sem. Te valamit nagyon jól csinálhatsz! Hol találkoztatok?
- Erm..egy kávézóban. - nem voltam túl bőbeszédű. De még éppen feldolgoztam a tényeket, hogy a fél cég beakart vágódni Harold-nál, akinek senki sem kellett.
- Ott ismerkedtetek meg? - kérdezősködött tovább.
- Igen.
- Hogyan?
- Rám borította a kávéját.
Ekkor megláttam az éppen felénk viharozó Harry-t.
- Jól mulatsz drágám? - lépett be a szőke elé.
-Egész jól. Épp most beszélgettem Lauren-nel. - mutattam rá a mögötte álló nőre.
- Üdvözöllek bulvár királynő. - nézett rá Harold a nőre. Jobb karjával derekamnál ölelt át.
- Mr. Styles. - válaszolta bunkón az eddig kedvesnek titulált nő.
- Mit keres maga itt? Szereti az ingyen kaját vagy valami szaftos sztori miatt ugrott be. Van egy rossz hírem egyikkel sem szolgálhatunk. - nem ismertem a göndörnek a bunkó oldalát, de tetszett, hogy szókimondó volt.
- Csak lassan a testtel. Úgy néz ki ön nem is annyira forró mint gondoltuk. Hiszen nője van, ráadásul nem is akármilyen, hanem egy jó kis baszni való tyúk, bár azt mi ott áll maga mellett aligha hívnám nőnek..jóval inkább cafkának nevezném. - a nő iszonyatosan nyugodt volt, ahogy engem szidott.
- Elnézést. - adtam át Harry-nek a pezsgős poharat és úgy döntöttem a mosdóba megbújok egy kicsit. Talán a könnyeimmel együtt.

*Harry szemszöge*
- Mit keres maga itt? Szereti az ingyen kaját vagy valami szaftos sztori miatt ugrott be. Van egy rossz hírem egyikkel sem szolgálhatunk. -közöltem a nővel, akit kiskorom óta ismerek és rühellek.
- Csak lassan a testtel. Úgy néz ki ön nem is annyira forró mint gondoltuk. Hiszen nője van, ráadásul nem is akármilyen, hanem egy jó kis baszni való tyúk, bár azt mi ott áll maga mellett aligha hívnám nőnek..jóval inkább cafkának nevezném. -  Lauren hozta a szokásos formáját és próbált tönkre tenni. De inkább bántott volna engem Lori helyett.
- Elnézést. - adta át nekem Loretta a  pezsgős poharát majd a női mosdó felé vette az irányt és kezét az orrához emelte.
- Ez most mire volt jó, mi? Menjen innen most azonnal és inkább csinálja azt, amit eddig feküdjön le magánál 10 évvel fiatalabb kisfiúkkal, hiszen azoknak úgyis bejönnek a maga fajta szar kavaró tyúkok! - csaptam le a mellettünk lévő asztalra a pezsgős poharat, majd szóltam egy biztonsági őrnek, aki kihajította Miss Polis-t.
A női mosdóhoz mentem. Kit érdekel, hogy női?
Ahogy beléptem halk hüppögést hallottam meg a második mosdóból.
- Loretta gyere ki onnan! - nyitottam volna ki az ajtót, de zárva volt.
- Mondtam én, hogy kurvának néznek.
- Hülyeség. Ez a nő már vagy 15 éves korom óta próbál tönkre tenni. Gyere ki! - dőltem neki az ajtónak.
- Nem akarok vissza menni oda! - fújta ki az orrát.
- Jó. Akkor haza megyünk!
- De még be sem fejezted a tárgyalásodat azzal a fickóval.
- Nagy ívbe szarom le az egészet. Csak gyere ki onnan és nyugodj meg. - próbáltam hatni rá egy kicsit. Inkább haza megyek és vele töltöm az időt, mintsem szarul érezze magát egész este egy fülkébe zárva.
Az ajtó lassan kattant egyet és az ajtó kinyílt. A sminkének semmi baja nem volt, bár a púderében a könnyeinek a nyoma igencsak meglátszott.
- Gyere ide! - tártam szét a karomat, mire ő a könnyes arcát a nyakkendőmbe fúrta. - Semmi baj nincsen! Csodálatos vagy. - nyomtam puszit a finom barack illatú hajába.
- Nem vagyok az. Te vagy az. - nézett fel rám. A könnyes tekintetétől a barna szemei még szebben csillogtak. Lassan felé hajoltam és csókot leheltem a sírástól kissé megduzzadt ajkára. Majd homlokomat az övének nyomtam. - Menjünk haza!
Ahogy kisétáltunk a mosdóból egyenesen a kijárat felé vettük az irányt.
- Harry! Loretta! - állt meg előttünk Niall öltönyben. Még sosem láttam így.
- Szia Niall! - öleltem át barátilag el nem engedve Loretta kezét.
- Uramisten Loretta, hogy te ma milyen csodálatos vagy! - bámult rá a szöszi a barátnőmre.
- Köszönöm. - vágott egy erőltetett mosolyt Lori.
- Hallom mától te vagy a főnököm Mrs. Hells. - mosolygott Niall.
- Igen. Én. - nézett rá Lori.
- Kíváncsi vagyok mit fogsz kihozni, abból a lebujból.
- Megpróbálok mindent megtenni.- bólogatott immáron őszinte vigyorral a képén Lori.
- Mi éppen menni készültünk! - zavartam meg a beszélgetésünket.
- Tudod mit? - nézett rám édesen a mellettem álló csoda lány.
- Na mit? - vigyorogtam rá.
- Maradjunk még. - rántotta meg a vállát, amitől a haja csodálatosan leomlott a mellére.
Csak bólintottam egyet, ugyanis fejben éppen máshol jártam, amit valószínű ő is észrevett, hiszen kaján mosolyt villantott rám. Lassú zenét játszottak a kis színpadról.
- Szabad egy táncra? - kérdeztem meg miközben leguggoltam elé.
- Harold én nem tudok táncolni. - takarta el az arcát.
- Seggrázásban nagyon jó vagy a konyhában, szóval ez is menni fog. - keltem fel és elkaptam a kezét. Másik kezemmel átkaroltam a derekánál, míg ő a nyakamat ölelte körül. Lassan lépegettem a zene ütemére. Niall pedig a mellettünk lévő barna hajú lánnyal táncolt, akit nem ismertem. Csak bámultam Loretta gyönyörű barna szemeibe, míg ő az én szemembe bámult. Varázslatos volt. Kizártunk mindent és csak ketten voltunk a zsúfolt teremben. Csak Ő és Én. Fejét óvatosan a vállamra hajtotta, így még közelebb került hozzám. A dal vége felé újra felnézett rám és megcsókolt. Lassan de teljes erejéből. Egy érzelmi zuhatag tört rám.


- Most már hazamehetnénk! - Lori mosolya az ajkamba volt.
- Szerintem is! - bólintottam.
- Niall nekünk mennünk kell! De holnap bejövök és elmondom a terveimet a kávézóval. Remélem jó kis páros leszünk. - boxolt bele Loretta, Niall vállába. Ami nagyon viccesen nézett ki, hiszen egy csodálatos ruhába bújt nő és egy öltönybe bújt férfi éppen haverilag beszélik meg a céggel kapcsolatos dolgokat. Hiába az enyém a cég két éve ilyet még én sem láttam.
- Jó éjszakát gerlepár! - kiabált utánunk Nialler.
Ahogy kiléptünk hidegben Lori teste tiszta libabőr lett. Levettem magamról a zakómat és ráterítettem a vállára.



Hazaérve mindketten kissé fáradtak voltunk. Loretta lerúgta a cipőjét a zakómat pedig felakasztotta. Rögtön a nyakamba kapaszkodott és falni kezdte ajkaimat, miközben befele tolt a nappaliba. Fenekem huppant a kanapén, kezemet pedig derekára vezettem.
- Még a cipőmet sem vettem le. - nevettem bele szájába, mire ő is felkacagott és leszállt rólam. Lerúgtam a cipőmet és ledöntöttem a fehér kanapéra. Nyakát csókoltam meg és jóval magabiztosabbnak éreztem magamat, mint reggel. Loretta ujjai végig pattogtak az ingem gombjain majd a fehér anyagot ledobtam magamról. Kezét felvezette a mellkasomon, majd a madaras tetkóra nyomott egy puszit.
- Azt hiszem ez a kedvencem.  - mosolygott rá a két madárra.
- Nekem te vagy a kedvencem! - csókoltam meg.
Ujjammal megtaláltam a ruha cipzárját, amit lassan húztam le róla. Ott feküdt alattam fekete csipkés szettben a tangája közepén egy aranyos masni bújt meg, ugyanígy a melltartóján is. Hátához nyúltam és kerestem a melltartó kapcsát, mire ő nevetni kezdett.
- Harry...ennek elöl van a kapcsa. - vigyorgott és felhúzta a térdét, így már teljesen a lába közt feküdtem.
Kinevettem magamat, majd kipattintottam a kis fémet.
- Álljon meg a menet Mr. Styles. Magán túl sok a ruha. - nevetgélt és a hátamra döntött. Könyökömön támaszkodtam és figyeltem ahogy kigombolja a nadrág gombomat, majd lehúzza rólam a nadrágot a derekamtól ügyelve arra, hogy miközben tolja lefele végig simítsa a csípőmet, az ágyékomat, a combomat és a vádlimat is. Lassan visszamászott rám és csókkal birtokolta ajkamat. Lassan mozogni kezdett a még alsó nadrágban lévő férfiasságomon. Szájába nyögtem.
- Inkább vegyük le! - mormogtam a homlokomat pedig kezdte elborítani pár izzadság csepp. Mutató ujjamat a tanga szélébe akasztottam és lejjebb toltam, amit Loretta lerugdosott magáról. Rólam pedig a fogával leszedte a boxeremet. Az asztalról felkapta az óvszert és kivételesen hagytam, hogy ő húzza fel rám. Hanyatt fektettem, majd nyaka kényeztetése közben beletoltam magamat. Fejét hanyatt döntötte a díszpárnán, így még jobban hozzá fértem a nyakához. Ott hagytam neki egy lilás foltot, miközben ritmusosan mozgattam a csípőmet előre is hátra, így mozogva Lorettában.
- Baszd meg Harry! - kiáltott fel és körmét végig húzta a hátamon.
- Azon vagyok..- szuszogtam.
Egyre mélyebbre hatoltam és a nyögéseink is gyakrabban szólaltak fel. Loretta egyre jobban kezdett alattam ficeregni, miközben visszatartotta orgazmusát. Keze remegésben tört ki a kanapén pihenve. Ujjaimat belefűztem az ujjai közé, ő pedig erősen szorította meg azokat. Hatalmasat löktem rajta míg végül a nevemet sikítva elélvezett. Én is elélveztem attól, hogy éreztem, ahogy falai kitágulnak a farkam körül.
- Istenem. - tűrte el a hajamat, ami betapadt az izzadság cseppbe.- Te tudsz valami Harry.
- Én? Semmit. - ingattam a fejemet és megcsókoltam. - Csak annyit tudok, hogy szeretlek!
Halk nevetés hallatszott az ajtóból, mire ijedten mindketten odakaptuk a fejünket. Gemma állt az ajtóban egyenesen minket vizslatva.
- Sziasztok! - nevetett még hangosabban.
- Uramisten! - feküdtem rá még jobban Lori-ra, hátha akkor nem látja meg a nővérem a barátnőm meztelen testét. - Te mit keresel itt?
- Harry ma péntek van és tudod jól, hogy két hetente minden pénteken jövök hozzád. - leült az ágy szélére, mintha teljesen természetes lenne, hogy éppen a fenekemmel szemezik, ahogy Lorettán fekszek. - De ezek szerint elfelejtetted. - nevetgélt.
- Igen. El. De te meg elfelejtetted, hogy ez a dolog nem normális, miszerint itt ülsz, sőt kitudja mióta állsz ott nézve, ahogy én meg Loretta...szóval kérlek távozz innen. - küldtem el nővéremet aki távozott is.
Loretta arca nagyon piros volt és kellemetlenül érezte magát.
- Te jó ég! - kacagott fel zavarában.
- Ne haragudj ha összenyomtalak, de nem akartam, hogy Gemm lásson téged pucéran. - mentegetőztem és odadobtam neki az ingemet, hogy kapja magára, míg én felvettem az alsónadrágomat.
- Semmi baj. Még mindig jobb alattad lenni, mintsem meztelenül a nővéred előtt.
Eltűrtem egy hajtincsét. Szemei csodálatosan csillogtak.
- Csókolj meg! - suttogtam oda neki. Mire ő vigyorogva felém hajolt és már majdnem megcsókolt, amikor visszatért a nőverem.
- GEMMA! - kiáltottunk rá immáron ketten.




Következő rész 5 megjegyzéstől következik ;) Pez