Negyedik fejezet~ +18

- Tudod...ha tudom, hogy egy jó kiadós verés után, ilyen jól leápolsz, akkor mindennap megveretem magamat. - nevetett fel és ez betöltötte az egész fürdőszobát.
- Csináljak valami ebédet? - kérdeztem meg és felkeltem a hideg kádról.
- Nem kell! Inkább beugrunk valahova enni. - motyogta és elkapta a kezemet.
Kipirulva és tekintetemet elkerülve szorongatta a kezemet. Csak nézte és simogatta. Mint aki még nem fogott női kezet, márpedig ha másét nem az anyjáét csak fogdosta már.
- Valami baj van Harry? - hajoltam le éppen annyira, hogy belelássak zöld szemébe.
- Ja! Nem. Semmi. - motyogta, majd leeresztette a kezemet.
- Nekem elmondhatod! - guggoltam le elé. Kezemet a térdére tettem és erőszakosan csak azért is a szemébe néztem. Ezzel nyomatékosítottam, hogy bennem tényleg megbízhat.
- Nem igazán tudom meddig lesz még erőm ahhoz, hogy ne dugjalak meg. - alig hallhatóan beszélt, miközben a tarkóját vakargatta és a térdén pihenő kezemet nézte.
- Tessék? - mosolyodtam el.
Nem igazán értettem. Semmit.
- Csak.. Te gyönyörű lány vagy. Én meg azt hiszem egy tökéletes srác. - nézett fel röhögve.
- Ezért dugnunk kéne? - kérdeztem meg vigyorogva.
- Nem. Nem csak ezért. Különben sem tehetem meg. - rántotta meg a vállát.
Nem teheti meg? Tiltja a törvény? Vagy a vallása más?
- Miért nem?
- Egyszer majd megfogod tudni. - suttogta bele lélegzetelállítóan a fülembe. A szívem háromszor többet dobbant és elvesztettem a fejemet. Legszívesebben belöktem volna a kádba, megnyitottam volna a vizet és órákig szeretkeztem volna vele. De ő nem teheti meg....

Kikászálódtunk a fürdőszobából. Próbáltam egy kicsit kerülni Harry-t, hogy megnyugodjak.
- Csinálhatok egy teát? - kérdeztem meg tőle, míg a kanapén olvasta az újságját.
- Igen. Nyugodtan. Érezd magad itthon! Sőt. Csinálj egyet nekem is. - dugta ki a fejét az ágytámla mögül.
- Hogy szereted?
- Forrón! - nevetett fel és visszafeküdt.
Ez most szórakozik velem? Tutira direkt csinálja.
- Két cukorral?
- Beledobhatod magadat. Te édesebb vagy! - szólalt fel a napilapja mögül.
Bennem egyszerre lobbant fel a düh, amiért nem érhet hozzám valami oknál fogva és a vágy, hogy most azonnal leteperem és csókokkal halmozom el testének minden szegletét. De inkább elhessegettem a gondolatot még mielőtt a nyálam belefojt volna a teájába.
- Kész! - álltam be elé az angyalos és egy kék bögrével a kezembe.
- Iszol az angyalosból? - ült fel és ledobta az újságot.
- Tök mindegy. - sóhajtottam fel.
Úgy álltam előtte mint egy szerencsétlen. Vártam, hogy elvegyen egy bögrét és végre egyedül lehessek az erkélyen. Kezemből a kék színű bögrét vette ki.
- Köszönöm. - mosolygott rám. A mosolya...istenem. Kellett nekem ideköltöznöm. Még alig vagyok itt pár órája máris széttépnek azok az idióta érzéseim.
Háttal álltam neki és elindultam az erkély felé. De ő elkapta a karomat és az ölébe rántott. Ott ültem a jobb térdén. Arcát a nyakamba fúrta és mélyet szippantott.
- Mi a baj? Rosszat csináltam? - rekedtes hangja a nyakamba csengett.
- Nem. Nem csináltál semmi rosszat. - mondtam egyre feszültebben.
- Akkor mi a gond? - nézett immáron rám.
- Gondolkodnom kell egy kicsit. - bámultam rá a bögrémre, majd felkeltem az öléből. Éreztem, ahogy végig bámul. Kinyitottam a hatalmas üveg ajtót és leültem a hintaágyra. Mivel elég hideg volt magamra terítettem a piros pokrócot, amin Harry jellegzetes illata pihent. Tetszett.
Nem az tetszett, hogy megmentett. Hanem, ahogy beszélt hozzám. Ahogy hozzám ért vagy csak mondott egy bókot. Más volt mint a többi srác. Amikor először csókolt meg, már akkor tudtam, hogy ő más. Nem tudom megmondani miért, sőt azt se, hogy mit várok el tőle. De valahogy úgy érzem nélküle már egyedül vagyok. Kellett nekem, mint narkósnak a drog vagy mint szexmániásnak a szex. Pedig alig ismerem két napja, mégis megfogott benne valami. Lehet, hogy a szűziessége. Az, hogy nem tepert le már az első nap.
Az első nap! Honnan tudta, hogy ott vagyok a sarkon. Hiszen egy szóval sem említettem neki a dolgot.
Szemöldökömet összeráncoltam és próbáltam visszagondolni arra a napra. Beszéltem volna neki róla? Nem.
Becsuktam magam mögött az üveg ajtót és újra a meleg lakásba voltam. A már üres, angyalszárnyas bögrét betettem a mosogatógépbe és Harry-hez mentem, aki most már éppen a mosógépbe dobálta be a szennyes ruháit.
- Na? Sikerült gondolkodnod? - támaszkodott neki a berregő mosógépnek.
- Igen. Lenne egy pár kérdésem.
- Hallgatlak. - fonta össze karját a mellkasánál és vigyorgott egyet.
- Honnan tudtad, hogy ott vagyok a sarkon? Hiszen egy szóval sem mondtam neked a dolgot.
Arca elkomorult. A pupillája kitágult és csak bámult. Azt hittem rosszul lesz.
- Jól vagy? - kérdeztem meg aggódva.
- Csak tudtam. - rántotta meg a vállát.
- Az ember nem szokta csak úgy tudni, hogy hol van az az ember akit aznap megismert. Talán követtél? - kérdeztem meg nyugodtan.
- Az ember tudja....mi van ha én nem vagyok teljesen emberi? - nézett rám. Tartottam a szemkontaktust és közben gondolkoztam. Nem teljesen emberi? Láttam már az alkonyatot szóval vámpír nem lehet.
- Nem vagy vámpír, szóval ne viccelődj velem. - mosolyogtam rá, mire ő hangosan felnevetett.
- Nem. Vámpír tényleg nem vagyok. Elmondom, de csak akkor ha nem hagysz itt és nem akadsz ki!
Én? Kiakadni? Sok mindent megéltem már...kétlem, hogy kiakadnék.
- Ki vele!
Közel lépett hozzám és megfogta mindkét kezemet majd erőteljesen behunyta a szemét. Koncentrált. Én pedig csak bámultam. Megijedtem. Két hatalmas hófehér szárny jött ki Harry hátán. Gyönyörű volt. De elfelejtettem levegőt venni és megszédültem. A gyönyörű zöld szemeit kiemelte a sok fehér szín.
- Wow.-  csak ennyit tudtam kinyögni és bámultam tovább. Arca ijedt volt. Nagyon ijedt.
Kezemet kinyújtottam, hogy megérintsem, majd inkább visszahúztam.
- Megfoghatod! - mondta rekedtes hangon és odatette a kezemet.
Puha volt. Eszméletlenül puha. Jobb volt mint egy párna.


Leültünk az asztalhoz. A szárnyaknak újra nyoma sem volt.
- Szóval angyal vagy!
- Igen. - mondta nyugodtan. - Pontosabban a te őrangyalod. Max a főangyal figyelt téged egy ideig, aztán látta, hogy igazán jó ember vagy csak rossz a társaság, engem meg a földre száműztek pár rossz tettért. Oda már nem is mehetek vissza. Az egész életemet a te megóvásoddal kell eltöltenem.
- Mit tettél, hogy ide küldtek?
- Hát. Megöltem egy másik angyalt...- hajtotta le a fejét.
- Te? - hunyorítottam rá. Mint aki nem jól hall.
- Igen. Én. Még akkor is ha ez elképzelhetetlen.
- Mit tett?
- Téged figyelgetett, akkor amikor....szóval amikor férfiaknál voltál. Én pedig egy kicsit talán dühös lettem.
Szóval azért ölt meg valakit, mert engem figyelt? Ez észveszejtő.
- Gondolom most elfogsz menekülni. Ki akar együtt élni egy szarral. - arcát a tenyerébe temette.
Felkeltem az asztaltól.


*Harry szemszöge*

Tudtam, hogy egyszer kifog derülni. Vagy megsejti, hogy valami nagyon nincsen rendben. De nem gondoltam, hogy két nap után mindennek vége. Okos lány, ezt mindig is tudtam. Kis kora óta figyelem. Erre születtem. Ujjaim között láttam, ahogy felkelt az asztaltól. Hát. Tényleg itt hagy.
Aztán megéreztem a hideg, kis kezét a térdemen.
 - Eszem ágában sincs elmenni. - hajtotta rá fejét a vállamra.
Kezemmel beletúrtam a frissen mosott, puha, göndör barna hajába és még jobban magamhoz öleltem. Az ölembe ült. Kezével simogatta a hátamat. Amitől bár ágyéktájt igen jól éreztem magamat, belül majdnem felrobbantam. Fantasztikus, hogy ilyet tud belőlem kihozni...csak nem most.
- Akkor ezért nem szexelhettél nővel? - nézett fel rám.
- Nem...eddig nem tehettem meg. Oda fönt...- mutattam felfelé.-..ez nem megengedett. Sőt tilos még nőre nézni is. Elvileg mindenki a saját védelmezőjének van szánva. Ha férfi és az őrangyala is férfi, akkor meleg lesz és csak akkor lesz meg a párja ha az angyalát száműzik.
- Na állj! - emelte fel a kezét a lábamról. - Ez most azt jelenti....hogy...
- Neked alapvetően én vagyok a sorsod. - nyögtem ki halkan.
Felkelt a lábamról és elvett egy zsebkendőt. A konyhapulthoz lépett és megivott egy pohár vizet.
- Rendben van. - fújta ki a levegőt és megtámaszkodott a pulton.
- Jól vagy? Eléggé sápadt vagy! - keltem fel az asztaltól és mellé léptem. Kezével a vállamba kapaszkodott és megölelt. Olyan erősen, hogy sosem gondoltam volna, hogy egy nőnek ennyi ereje tud lenni.
- Majdnem jól vagyok. - motyogta a pólómba.
- Elviszlek enni! - emeltem fel a fejét a kezemmel. A könnyes barna szemei csodálatosak voltak. Akár a gyémánt. Egy gyönyörűen csillogó barna gyémánt!
Felment a szobába és felöltözött, addig én megmostam az arcomat egy kis vízzel.
Felkaptam magamra egy inget és egy barna színű öltönyt. Az ajtó előtt úgy döntöttem megvárom.
Majd megláttam a lépcső tetején. Fekete színű combközépig érő szoknyát vett fel, térdig érő zokni takarta el a vádliját, fehér pólója takarta a melleit, de a mellkasára szabad látás nyílott, a fekete bőrdzseki pedig tökéletesen simult a derekán. Kezében volt a fekete cipője is. Kivételesen nem magassarkú, hanem egy sport cipő. Illatát már onnan éreztem. Érzéki, finom és szexi volt. Haját copfba kötötte, ajkára pedig csöppnyi szájfényt kent. Varázslatosan nézett ki. Angyalian.
Lesétált a lépcsőn és rám mosolygott, majd belebújt a cipőjébe.
- Csinos vagy! - dicsértem meg. - Melyik autóval szeretnél ma menni?
- Legyen a barna BMW! - kapta le a kulcsát.
- Rendben. - válaszoltam és zsebre dugta a kezemet.
Elballagtunk a garázsig.
- Na kérem a kulcsot! - mosolyogtam rá.
- Nem. Én vezetek! - mondta magabiztosan és beszállt a vezető ülésbe.
- Van egyáltalán jogsid? - kérdeztem meg nyitott ajtónál.
- Van. Profi sofőr vagyok. Na pattanj be és mondd hova menjek. - indította be a motort.
- Ahol találkoztunk. Az a kávézó tökéletes és a kajái is finomak.
- Értettem. - motyogta miközben beszálltam.
Elindultunk és be kell valljam, ahhoz képest, hogy nő fantasztikusan vezetett. Bár néha a sebesség határral nem ápolt jó barátságot és 80 helyett 100-al mentünk. Majd teljesen passzentosan beparkolt.
- Be kell valljam jól vezetsz.
- Tudom!
Besétáltunk a kis helyre, majd a pulthoz léptünk. Megint Niall volt a pincér.
- Oh. Hát sziasztok! - mosolygott ránk.
- Hello Niall. Látom ma sincs sok vendégetek.
- Nem. Csak ti ketten. De legalább csak rátok kell fókuszálnom. Egyébként már hiányoltalak Harold..két napja nem is láttalak erre felé.
- Hát. Nem nagyon volt mostanában időm.
- A kis hölgy lefoglalt? - nézett rá Lorettára, aki egy kissé elpirult.
- Keresek asztalt. - mondta kellemetlenül.
- Nem lesz nehéz. Mivel az összes üres. - néztem rá, mire mosolygott egyet és elindult.
- Ez a lány gyönyörű! Irigyellek Harry. - magyarázta Nialler, amint leült Lori.
- Az. Valóban csodálatos.
- Na akkor már nem leszel örökké szűz Harry. Ez a lány egy vadmacska az ágyban, látszik rajta! - bámulta meg egy kicsit jobban a velem érkező lányt.
- Jobb lesz ha befogod a pofádat! - csaptam rá viccesen a pultra.
- Jársz vele? - kérdezte meg.
- Nem.
- Akkor nem bánod ha bevágódnék nála? - húzta fel a szemöldökét.
- De. Bánnám!
- Jól van. Nyugodj meg. Mit kértek? - vette fel a köpenyét a szőke.
- Két tál krémlevest és rántott húst krumplipürével.
- Mindjárt viszem. Addig ülj le Angyalka. - kacsintott rám.

- Ne haragudj! Niall-nek mindig is nagy szája volt. - nevettem fel, ahogy odaléptem Lorettához.
- Nincsen semmi baj. Vicces a kölyök. - nevetett velem.
- Az. Csak néha nem tudja hol a határ. Azért került ide. - kacsintottam rá. Ő pedig azonnal vette a lapot, hogy igen bizony Niall is angyal volt egykoriban. De már vagy 3 éve, csak sima ember. Neki még ember sem  jutott akit védelmezzen.

Az ételünket hamar elfogyasztottuk és Niall meghívott minket egy-egy koktélra is, a táblát pedig "Zárva" feliratra fordította.
Jókat sztorizgatott. És igyekezett bevágódni Lorettánál, aki inkább csak kiröhögte a nyomulását.
Aztán hazaindultunk. Hazafelé már én vezettem. Lori pedig csak bámult ki az ablakon.
Kezemet a combjára tettem, mire ő rám nézett.
- Minden oké? - kérdeztem mosolyogva.
- Persze. - nézett rá a kezemre, ami az ő lábán pihent.
- Akkor jó. - motyogtam és elvettem a kezemet, még mielőtt a nadrágom újra feszültté válna.
Valljuk be őszintén nem minden 19 éves srác jön lázba holmi meztelen női combtól, csak mert rátette a kezét. De egy szűz 19 éves srác, már annyitól megőrül, hogy megsimogatják mondjuk a hátán.
Beparkoltam és segítettem kiszállni a csodálatos lánynak.

Besétáltunk a lakásba és levette a cipőjét. Majd rám nézett. Kezét rárakta a zakóm gombjára és elkezdte kigombolni őket. Amikor már mindet kipattintotta benyúlt a vállrészhez és óvatosan letolta rólam a barna anyagot, miközben közel hajolt hozzám és megcsókolta az ajkamat.
Te jó ég!
A zakóm gombjaim hangosan csattantak a parkettán. Kezemet derekára tettem. Nyelve ütemesen simogatta végig a szájpadlásomat és a nyelvemet. Felültettem a cipős szekrényre és széttárt lábai közé álltam be. Levettem róla a bőrdzsekijét és ahogy letoltam a nyakamat vette birtokba. Harapta, nyalta és csókolta, amitől azt hittem most azonnal lángra fogok lobbanni. Tenyeremet a combjára tettem és simogatni kezdtem.
Kis fájdalmat éreztem a nyakam területén, majd a Loretta mögött lévő tükörbe néztem. Magunkat. És az immár vörösre szívott nyakamat. Nagyon forrón néztünk ki, ahogy ő körülölelt a lábával.  A nadrágom már olyan szűkössé vált, hogy megijedtem. Kezét felvezette az ingemen és kigombolta már az első két gombot.
- Hé! - mondtam olyan lihegéssel, amit már egy maraton futó is megirigyelt volna.
- Mi a baj? - kapta fel a fejét.
- Csak...inkább menjünk el fürdeni! - állítottam le magamat. Illetve csak próbáltam, de hiába..a nadrágom feszített.
- Rendben van. - motyogta Lori és leugrott a szekrényről. Haját megigazította a tükörben majd rám mosolygott éééés teljesen elvette az eszemet, már amennyi maradt ebben a két napban.
Felszaladt Loretta a lépcsőn én pedig mentem utána. Ha már nem feküdtem le vele, attól még megfürdethetem. Nem?
Felmentem utána a lépcsőn ám ámulatba ejtő dolgokkal találkoztam felfele menet. Az első a hosszú combig érő zoknijai voltak, majd a szoknyájára is ráleltem egy pár méterre tőlem. Tovább haladva az inget is megtaláltam, majd egy fekete csipkés melltartó hevert a lábam előtt. Hatalmasat nyeltem, míg végül a fürdőszoba kilincsen meglett a fekete csipkés és masnis tanga. Oh te jó ég! A víz már csobogott a kádba.
Lehet megöl odabent! Azért vettem a bátorságot és lenyomtam a kilincset. Lorettát már lenyelték a habok, nem mertem jobban megnézni. Inkább magam mögé csuktam az ajtót és háttal álltam.
- Loretta! Én félek...- suttogtam, olyan hangon mintha épp most nyomtak volna tökön egy hatalmas vasgolyóval.
- Nem muszáj szexelnünk! Csak fürdünk egyet.
- Kicsit nehéz lesz, mert meztelen vagy én meg szánalmas. - hajtottam le a fejemet a zoknimra szegeztem.
- Nem vagy szánalmas, csak nem igazán láttál még nőt meztelenül. De ha gondolod visszavehetem a fehérneműmet. - motyogta és hallottam ahogy kiszáll a vízből.
- Ne. Nem kell. Csak maradj nyugodtan. - mondtam és próbáltam nem idiótának tűnni.
Megfordultam és igyekeztem nem bambán megbámulni. De tetszett amit láttam. Megfogtam az ingemet és a maradék pár gombot kipattintgattam, de remegő kézzel elég nehezen ment.
- Ne segítsek?
- Inkább csak maradj ott ahol vagy. - mondtam.
Nyámnyila vagy!!! 
Sikerült megválnom a fehér ingemtől, majd az övemhez nyúltam és gyorsan letéptem még mielőtt azt sem sikerül levennem. A nadrágom könnyen lecsúszott és kiléptem belőle. Nem mertem felnézni. Nagyon jól tudtam, hogy néz. A boxeremtől nem mertem megválni egy könnyen. ű
- Nem kell levenned ha nem akarod! - mondta és eltakarta a szemét a habos kezével.
Ez a lány vicces is, nemcsak okos és gyönyörű.
Végül nem váltam meg az alsómtól és beléptem a vízbe. A kád annyira nem volt nagy, hogy eltudjak menekülni Loretta érintéseitől. Így a lábaimat az ő lábán pihentettem. Jól esett a forró és illatos víz a testemnek. Megnyugodtam egy kicsit, ám amikor a keze elkerült a szemei elől, pírba szaladt az arcom.
Csend volt, csak a víz csobogása töltötte be a fürdőt.
A habok már eltakarták a dekoltázsát, szerencsére. A haja már a hab tetején pihent vagy úszott.
Végül a mosolyára lettem figyelmes és arra az érzésre, hogy meg akarom csókolni. MOST!
Közelebb hajoltam és megkapaszkodtam a kád szélébe, hogy még véletlenül se feküdjek rá. Ő is közelebb jött, majd ajkunk összeforrt, percekig csak faltam és próbáltam minél kevésbé arra gondolni, hogy ő most meztelen. Kezét a nyakamba tette és a hátamon végig folyó vízről nem tudtam eldönteni, hogy most vagy leizzadtam vagy Loretta kezéről csöpög a víz. Reménykedtem benne, hogy a második. Míg ugyebár egyik keze a nyakamba lógott a másikkal felfedező útra tért a mellkasomon. Végig simogatta a madaras tetoválásomat, majd a nyakamon éktelenkedő lila foltot, amit az ő szája hagyott ott. Eddig bírtam. Kezemet muszáj volt végig simítanom a derekán, amit meg is tettem. A bőre iszonyatosan puha volt. Levegő vétel gyanánt egy kicsit meghátráltam, mire ő az alsónadrágom szélénél fogva magához húzott. Ott feküdtem rajta. A nyakára egy óvatos puszit nyomtam ő pedig a fürtjeimbe mélyesztette a nedves kezét. Keze olyan helyen tapintott meg, ahol még nő keze nem járt. A nadrágomon keresztül megsimogatta a farkamat. Felnyögtem, ahogy nem hagyta abba a simogatást. Csípőm magától átadta magát az érzésnek és keményen a kezébe nyomtam magamat. Belenyúlt a nadrágomba és lejjebb tolta. Most már másra sem vágytam, mint arra, hogy megérintsen. Kezébe vette a péniszemet és végig vezette rajtam a kezét. Lassan.
- Te jó ég! - mormogtam bele mellkasába. A tempót egy fokozattal gyorsította, nem sokkal, csak egy kicsivel. Feljebb emeltem a csípőmet és átadtam magamat az érzésnek. Keze már villámgyorsan mozgott rajtam fel-le és a nyögéseim is egyre hangosabbak és intenzívebbek lettek. Végül a gerincem ívbe feszült és elélveztem egy hatalmas férfias hörgés kíséretében. A mellkasán egyenlítettem ki a levegő vételemet.
Felnéztem rá, a szemei csodálatosan ragyogtak a mosolya pedig most még fehérebbnek tűnt mint eddig.
Lehajtotta a fejét és megcsókolt. Lassan és érékien csókolt. A nadrágomat eközben visszahúzta a helyére.
- Ez..fantasztikus volt. - beszéltem bele a szájába. Csak mosolygott, végül kihúzta a kádból a dugót és leeresztette a vizet, amiben sok minden ott úszkált..
Kiszállt a kádból és ekkor megtudtam figyelni az idomait rendesen és teljes egészében.
- Azt a picsa! - szaladt ki a számon, ahogy a fenekét bámultam.
- Tessék? - fordította hátra a fejét, ahogy belépett a zuhanykabinba.
Szemből nem láttam, de elég volt hátulról is szemügyre venni a feszes popsiját.
- Nem mondtam semmit. - nevettem fel kínosan.
- Gyere fürdeni! - intett oda nekem.
Gyenge léptekkel elvánszorogtam a kabinig és beléptem Loretta mellé. Megengedte a zuhanyzót és már mindkettőnk haja csurom vizes lett. Megfordult. De még mielőtt végig vezettem volna a testén a tekintetemet megcsókolt. Kezemet a derekára csúsztattam és kicsit erősebben szorítottam meg véletlenül. Amitől ő felszisszent. Abbahagytam a csókot.
- Elnézést. Ne haragudj! - magyarázkodtam, mikor eszembe jutottak a lila ujjlenyomatok a derekán, amit valószínű valamelyik ismeretlen vadállat hagyott ott neki "emlékbe".
- Csak inkább fogd be! Semmi rosszat nem csináltál! - mosolygott rám és megint birtokba vette ajkaimat.
A tusfürdőmért nyúlt és kinyomta a kezébe, majd a hasamon, a vállamon, a nyakamon és a karjaimon kente szét. Jó érzés volt, ahogy megfürdet. Újabb adagot nyomott az apró mancsába és leguggolt elém. Nem mertem lenézni, inkább bámultam előre. Megérintette a combomat, majd a vádlimat és végül benyúlt a nadrágomba és megmosott odalent is. Sóhajtottam egyet, ahogyan a puha bőre velem érintkezett egy számomra kényes helyen.
Ahogy jött felfelé mindenhol csókot hagyott. A lábamon kezdte, majd az alsómon is hagyott egyet, az ágyékom volt a következő hely, ahol már éreztem a bizsergést, a hasamon tovább időzött el, végül a nyakamat puszilta meg a lila folton, az utolsó és végső pont persze az ajkam volt.



A következő rész 5 megjegyzés után következik és nagyon örülnék jó sok feliratkozónak ;)
Pez