13. fejezet

- Ma én vagyok a főnök. - beszélte bele a számba. Rekedtes hangja belülről töltött meg élettel, és ahogy az keveredett a kijelentésével végig cikázott minden porcikámon.
- Akkor gyerünk Harry....- mosolyogtam bele ajkába.
Kicsit elidőzött a tekintetünk. Csak bámultam zöld szembogarát,amely csodálatosan csillogott. Apró mosoly jelent meg ajkán, amitől kissé elpirultam. Arcával közeledett majd puha ajka az enyémet érintette.
Nem volt túl vad és hosszú sem. Sőt. Csak egy röpke csók volt. Rögtön tovább lépett és nyakamat ajándékozta meg puszikkal.
- Ha valami nem jó csak szóljál! - bukott fel feje a nyakamtól, egyenesen az arcomba. A göndör fürtök csikálták az arcomat.
- Harry! - ültem fel, így kicsúszva alóla.
- Tudtam,hogy elcseszem. - hajtotta le a fejét a térdére.
- Szó sincsen ilyesmiről te idióta! - amint kimondtam az utolsó szót felkapta a fejét. Megleptem. - Nagyon is jó vagy. Még akkor is,ha teljesen be vagy szarva. De ne gondolkozz! Csak csináld!
Óvatosan végig simogattam a hátán.
- Csinálok egy teát. - akartam felkelni a kanapéról, de keze elkapott és az ölébe húzott.
- Nem kell tea. Te kellesz!
Nem tartott sokáig, míg újra alatta feküdtem a kanapén. Puha ajka végig szántott mindenhol, a ruhák lassan, érzékien kerültek le rólam. Bőröm forrósodott. Amint nem ért hozzám, a testem sikított Érte. Csak az Ő érintése volt fontos. Csak az,hogy velem van.

Ujjaimat lassan vezettem göndör, mostmár izzadt hajába. Lélegzetvétele heves volt, miközben körmömmel pirosas csíkokat hagytam hátán. Keze bejárta a testemet. Hátam mögé nyúlva könnyedén pattintotta ki melltartóm fémét, majd a puha csipke, hatalmasat koppant a parkettán. Minden csókja égette az ajkamat. Hatalmas hideg, izzadt tenyere végig simított a derekamon, amitől a csípőm automatikusan az övé felé irányult. Ő volt a mágnes, míg én a vas, melyet hatalmas erővel vonzott magához. Ahogy az ágyéka hozzám ért egy férfias nyögés hagyta el ajkát.
- Hunyd le a szemed! - szuszogott Harry.
Tettem amit kért. Becsukott szemekkel feküdtem alatta.
Éreztem, ahogy teste már nem érinti az enyémet és a lakásban uralkodó hűvösség megcsapta a porcikáimat. Nem sokáig kellett várnom. Egyik karját könnyedén csúsztatta be alám míg másikat a térd hajlatom alá tuszakolta be. Egyszerű mozdulattal emelt fel, majd elindultunk.
Lépteivel a lépcsőn tartott. Arcomat mellkasába fúrtam és magamba szívtam a férfias illatát, ahogyan az keveredett a parfümével. Ő volt az én drogom, aki nélkül már pár óra is magányosságot, majd később halált jelentett volna. Reméltem,hogy ez sohasem fog bekövetkezni. Hangos ajtócsapkodás jelezte, hogy immáron egy szobában vagyunk.
- Még ne nyisd ki a szemedet és most ne mozdulj. - suttogta halkan fülembe,amitől teljesen kirázott a hideg.
Hátamat érintette a bordó, hideg selyem takaró. Bármire is készült Hazza, megérte rá várni. Egy pillanatra sem nyitottam ki a szememet. A kilincs hangosan kattant. Távozott a szobából.
Reménykedj benne, hogy nem hagy itt.
Mert amekkora barom vagy, hamar elhiszed,hogy szeretnek...aztan úgy jársz,mint Zaynnel.Jól megdug,aztán elhiteti veled,hogy mennyire is szeret.
Az elmém uralkodni kezdett felettem. Egyre jobban fáztam és aggodalom lett úrrá rajtam. Mi van ha tényleg itt hagy? Mi van ha csak kihasznál s, míg én teljesen odaadtam neki szívem egészét, Ő csak fogja magát és elviszi. Nem foglalkozva azzal, hogy egy hatalmas tátongó lyukat hagy,majd belsőmben. Hogy, miután azt,hiszem képes vagyok túl lépni majd, csak egy sebekkel, hegekkel és fájdalommal teli üresség marad nekem. Se több, se kevesebb.
Egy könnynek sikerült kiszöknie lehunyt szememből. Vagy 5 perce feküdhettem. Nem tudtam mit is tegyek. De hittem. Hittem benne, hogy nem hagyott itt. Hogy mindjárt visszatér.
A kilincs kattant. VISSZAJÖTT. Megnyugodtam. Itt van. Velem egy légtérben s nem hagyott itt.
- Ne haragudj, hogy ilyen sokáig távol maradtam. -  a kacér, rekedt hang simogatott kivül és belül. - Kinyithatod a szemedet!
A gyér fény is bántotta a szememet. Aprókat pislogtam, mire göndör barátomat teljesen láthattam.
Bal kezében pezsgős üveg, míg másikban eperrel teli tál pihent.
- Ha már én irányítok! - kacsintott rám egy féloldalas mosoly kíséretében.
Vigyorogva felültem az ágyon. Magam köré csavartam a selymes anyagot, miközben Harry mellettem foglalt helyet. Kipattintotta a pezsgős dugót, majd a gyöngyöző folyadékot poharakba öntötte ki.
Ujjai közt egy eperrel nyúlt ajkam felé, majd egyet a számba rakott.
- Ne nyeld le! - mutató ujját a magasba emelte, miközben magyarázott. Csak bólintottam. A poharat a kezembe nyomta. - Igyál. Rá az eperre! - édesen mosolygott. Miközben én tettem, amit kért Ő is véghez vitte ugyanezt a folyamatot.
Nagyon finom volt, ahogyan az édes, ropogós eper összefonódott a száraz, buborékokkal teli pezsgővel.
Felém hajolva csókkal perzselte ajkamat. Nyelve utat tört számba, melynek az íze megegyezett az előbb elfogyasztott finomsággal. Bele nevetett a csókunkba.
Letette a tálat és a poharakat a földre, majd letekerte rólam a bordó takarót. Magunkra terítette, miközben felettem támasztotta magát a könyökén. Most vadabb volt, mint lent a nappaliban.
Nyakamon vörös foltot hagyott, ahogyan tökéletesen rózsaszín szájával kiszívta a puha bőrt. Csókjaival az egész testemet ellepte, majd kezével a belső combomat simogatta. Feje eltűnt a selyem alatt. Ujjammal megkerestem a fürtjeit.
Alhasamat puszikkal halmozta el. Fogát éreztem meg a csípőcsontomnál amivel elcsípte a fehérneműm anyagát, majd azzal húzta le. Teljesen elvarázsolt. Felült, ezzel megelve a fülledt takarót. A fekete csipkém utat nyert magának és a fekete szőnyegen hevert le Harry dobásának hála.
Mielőtt visszamászott volna az anyag alá egy csókban forrtunk össze, majd egy kacsintást villantott felém.
Hallottam, ahogy tenyerét összedörzsöli. Jól van Styles! Ne gondolkozz. Menni fog! Hallottam, ahogy mormog magában majd ujját éreztem meg magamon. Csiklómon körkörösen mozgatta mutató ujját. Felsóhajtottam a jól eső érzésre. Az ujját a szája váltotta fel, majd nyelvmozgásával könnyen jutatott a csúcs felé.
- Styles! - kiáltottam fel hangosan.
- Mi van? - ugrott ki a takaró alól aggodalmas tekintettel.
- Semmi. Jól vagyok. - szuszogtam hevesen.
- Akkor minek kiabálsz? - húzta a magasba a szemöldökét egy mocskos mosollyal.
Válaszul megragadtam a tarkóját és magamhoz ragadtam.
- Mindjárt te fogsz kiabálni. - forditottam helyzetünkön. Arcáról nem tudtam leolvasni, hogy nem érti miről beszélek vagy szimplán még mindig el van varázsolva tettétől. Bemásztam a takaró alá. Kezemmel a formás fenekébe markoltam, mire előre emelte csípőjét. Körmömmel végig cikáztam az izmos vádliján majd combján. Megemeltem boxerének szélét, majd lehúztam róla. Az én fehérneműm mellett végezte a szőnyegen. Végig simítottam büszkeségén, majd számmal kényesztettem. Hol gyorsan, hol lassan. Felnyögött, majd megtalálta hajamat és belevezette kezét. Óvatosan meghúzta barna tincsemet.
- Loretta! - kiáltott fel.
Elmosolyodtam, ahogy lenyeltem nedvét.
- Mondtam én, hogy kiabálni fogsz.
Hajamat fülem mögé tűrte. Újabb csókban olvadtunk össze. Nem tartott sokáig. Harry a combomnál fogva magára emelt. Meglepődve figyeltem fel rá.
- Szeretlek. - motyogta miközben csípőjével lökött egyet. Kezével fenekembe markolt, és még beljebb éreztem magamban. Egyre közelebb kerültem, ahhoz a bizonyos csodálatos érzéshez. Alhasam már bizsergett.
- Én is. - válaszoltam, miközben átadtam magamat a felemlő érzésnek. Ő is követett engem.

A következő rész 5 megjegyzés után következik. Nem tudom ti, hogyan fogjátok látni a megjelenést és elnézést szeretnék kérni a helyesírási hibákért és a csúszásért is, hiszen már napok óta esedékes lett volna az új rész. A laptopom elromlott, tehát telefonról hozom a részeket. Ezért lehetséges, hogy nem úgy fogjátok látni, ahogyan én látom.

Pez :)